Power Rangers - Retro hősök újratöltve

Ahogy gyerekkorunkban sokaknak, úgy nekem is nagy kedvenceim voltak anno a Power Rangerek. Ezért aztán szerintem sokan nyeltünk egy nagyot, mikor meghallottuk, hogy Hollywood visszahozza ezeket a hősöket a vászonra. Nem meglepő, hogy így reagáltunk, mivel sajnos az újragondolásokkal enyhén mellé szoktak mostanában lőni a stúdiók, ami főleg azért is lehet így, mert egy sokak számára kellemes emlék kerül ilyenkor veszélybe, és ezt sem a kritikusok, sem a rajongók nem nézik jó szemmel. Azonban vannak kivételes esetek, mikor Hollywood véletlen egy olyan meglepetést alkot, amire senki sem számít.

A sztori

A Power Rangers története nagyjából tartalmazza mindazt, amit elvárnánk, ugyanakkor talán egy picit többet is ad dolgokból, amire nem biztos, hogy szükség lenne. Természetesen eredettörténet az adva van, meg az ismert alapok is, de egy szempontból nagy változást hozott ez a film, ami vagy nagyon elnyeri a tetszésünket vagy nagyon nem. 

A történet komplexebb és sötétebb lett, mint a sorozat vagy a két nagyfilm együttvéve, igaz az alapok maradtak. A sztoriban egy lázadó Ranger, vagyis Rita a boszorkány, kivégzi egykori társait, azonban így is sikerül őt megállítani, ami jó pár évtizedes szunyát jelent a túlélők számára. Ez még így egész érdekes volt, mert ezzel nem csak a boszorkány, hanem Zordon is kapott egy rövid, de lényegre törő háttértörténetet, így egy kevés Power Rangers mítoszt is megismerhettünk ennek köszönhetően. Mindezek után a főhősökre koncentrálunk, amivel visszatérünk ahhoz a Power Rangers eredethez, amit mindannyian ismerünk a sorozatból, igaz egy kis csavarral.

A tinikből álló csapat megtalálja az átalakítókat, azonban ezután nem egy akciófilm veszi kezdetét, hanem egy tini drámába csöppenünk bele, ahelyett, hogy Zordon elkezdené képezni a fiatalokat a Rita elleni harcra. Ez persze azt jelenti, hogy egy bizonyos elem, vagyis a Ranger páncélban harcolás egy kissé háttérbe szorul.

A maga módján végül is érezni a filmen, hogy ez tényleg egy Power Rangers mozi, hiszen a legfontosabb elemeket tartalmazza, csak nem igazán akarja kihasználni ezeket. Sajnos azt sem mondhatnám, hogy túl fordulatos a sztori, meg sokszor nem is átgondolt, de lesznek olyanok, akik mindezek ellenére is nézhetőnek, sőt estekben szórakoztatónak tartják majd a filmet, ami nem kérdés, hogy leginkább a főhősöknek, egészen pontosan pedig a színészeknek köszönhető.

Ilyen ez a tinikor

Nem hittem volna, hogy egy CW tv sorozatra emlékeztető szereplőgárda története érdekes lesz számomra, de a Power Rangers készítői tettek róla, hogy mégis így legyen. Bőségesen elég időt adnak minden karakternek, hogy bemutatkozzon a közönség számára. Ezért egyaránt megismerjük fájdalmaikat, félelmeiket, erősségeiket. Mondhatni szép fokozatosan tesznek róla, hogy közelebb kerüljenek hozzánk a karakterek, ami egy ilyen filmnél azért mondhatni meglepő fordulat. Nem erre számít az ember.

Ha valamiért, akkor ezért komolyan tapsot érdemelnek az írók, meglepő, de érdekes karaktereket keltettek életre a vásznon. Tényleg tininek érződnek hőseink, ami bár a sokszor rosszul megírt szövegnek köszönhetően kicsit kétségbevonható, de ettől függetlenül emberire sikeredtek a karakterek, és ez bizony nagy szó. Ennek köszönhetően válik az első komoly átalakulásuk is különlegessé, mivel lényegében nem megtanulniuk kell használni képességeiket, hanem kiérdemelni azt.

Persze nem csak a fiatalok az egyetlen érdekességei a filmnek, hiszen a Rangerek vezére és mentora is nagyjából bemutatkozik a nagyközönségnek. Zordon és Alfa 5 is fontos részeivé válnak a csapatnak, mondjuk segítőkészségük majdnem a film teljes egészében kétségbevonható.

Bryan Cranston lényegében egy fal méretű Bryan Cranston volt. Hozta a tőle megszokott stílust, amit karrierje során már párszor láthattunk tőle, esetleg meghintette eddigi alakításait egy csöppnyi seggfejséggel, ami azért nem hatott annyira Zordonosnak. Elsőre meglepő, hogy milyen keményen bánik a fiatalokkal a mentoruk, de végül is megértjük a film segítségével, hogy miért olyan, amilyen.

Végül pedig érdemes ejteni pár szót Ritáról is. Elizabeth Banks meglepően élvezhette ezt a szerepet. Ez kiváltképpen látszódik játékán. Nem csak a karakter dizájnt, hanem a motivációkat és személyiséget is megváltoztatták. Egy igazán tökös főellenséggel találkozhatunk ennek köszönhetően a filmben, amire újfent nem számít az ember. Tényleg kellemes meglepetés volt.

Oh nézd, egy Power Ranger!

Habár a karaktereket megkedveled, és elfogadod őket úgy, ahogy vannak, azonban van egy "ici-pici" probléma a film egy pontján, ahol azt mondod:

-Ok, de hol vannak már a Rangerek?

A Power Rangers film legnagyobb problémája az, hogy bár a címe Power Rangers, azonban a film végéig nem is látod őket a páncélban harcolni! Komolyan, Godzilla több ideig volt a Godzilla filmben (11 perccel), mint ezek a srácok Power Rangerként ebben a filmben!

Az eredetfilmeknél nagyon rászoktak erre az utolsó pillanatig húzom a szuperhőssé válás sztorira. Ez jelen esetben is marha idegesítő, meg kellene már érteni, hogy nekünk az a lényeg, hogy a szuperhős ott álljon előttünk legalább fél órán belül. Az emberek türelmetlenek, bármennyire is jól felépítettnek hat a film. Végül is nem azért nézünk egy egy szuperhősökről szóló filmet, hogy aztán a hős maga ne legyen benne.

Komorság

Röhejes, hogy pont én, a DC fan írom most ezt, de örültem volna, ha kicsit lazább hangvételű lett volna a film. Elég komor és sötét volt, sőt talán túlzottan is a Power Rangerekhez képest. Nem azt mondom, hogy elvártam volna egy vígjáték, vagy most utálni fogtok, Marvel szintű poénkodást a filmben, de a Power Rangerekről beszélünk megengedhettek, volna maguknak egy kis lazaságot.

Persze az összképet nézve végül is nem panaszkodhatok, mert tényleg érdekes volt a karakterek bemutatása, de ugyanakkor kicsit hosszúnak is hatot. Egy erőteljes Fantasztikus Négyes (vagy Fant4sztikus) hangulat fogott el egy ponton, ami sajnos nekem rossz szájízt hagyott maga után.

Valahol a nosztalgiára épült ez a film is, aminek köszönhetően egy orbitális tökön rúgást is kaptam, mivel egész egyszerűen megvágták a sorozatból ismert főcímdalt. Persze egy kis mosoly szökött az arcomra, amikor felcsendült a nóta, de ha valamit, akkor a Power Rangers főcímdalt soha, de SOHA nem szakítjuk félbe! Ezt megjegyeztem! :D

Összegzés

Ha nem lennének a színészek, akkor valószínűleg nem is lenne most miről beszélünk. Hihetetlen, de egész komoly kis dráma van kialakulóban ebben a filmben, ami sokakat magával ragadhat majd. Igaz, marha idegesítő, hogy a Power Rangers filmben, alig vannak rangerek, de a pillant, mikor feltűnnek, szó se róla, király lett. Mondjuk ettől még lett volna esély komolyabb mértékben is használni őket.

Mondjuk azért egy dolgot el kell ismerni. Nem lehetett könnyű a sorozatból filmet csinálni, szóval külön elismerés jár a forgatókönyvíróknak, meg a rendezőnek. Fogták a jó öreg, jön a szörny és lenyomjuk 10 percen belül formulát, és még egy nagyjából nézhető és élvezhető filmet is építettek köré. Szép meló, csak legközelebb ne felejtsék el a film lényegét, vagyis a címszereplőket többet alkalmazni.