Elég gyorsan véget ért a Fear The Walking Dead első évada. Ez valahol nem is baj, hiszen nem húzták el a végtelenségig a történéseket, ami egy kifejezetten pozitív dolog manapság egy sorozat részéről. Ugyanakkor nem is volt jelen esetben olyan történetszál benne, amit érdemes lett volna a végtelenségig nyúzni.
Vegyes érzelmekkel zárult le nekem ez a sorozat. Őszintén szólva nem sokat adott a Fear The Walking Dead, magához a Walking Dead mítoszhoz. Azt el kell ismerni, hogy nem is vett el belőle. Lényegében semmi újat nem mutattak most nekünk. Ráadásul nem gondoltam volna, hogy pont azzal lesz a probléma, hogy egy "mindennapi" család szemszögéből akarták a vég kezdetét elmesélni. Eleinte tetszett az ötlet, mert okos elgondolás, megértettem a koncepció miértjét is, hiszen így azt érezhettük volna, hogy velünk átlag emberekkel is megtörténhetne ez az egész, de egy ponton elveszítették a fonalat a készítők.
Tulajdonképpen ez a 6 rész, amiből a széria áll, teljes mértékben az, ami a TWD elejéről lemaradt, vagyis a menekülés, az útra kelés kezdete. Rendben, más család szemszögéből, új karakterekkel, de ezen felül semmi újat nem kaptunk. Szinte nézhettük volna az eredeti sorozatot is, mert ahogy ott, itt is csak egyszerűen történnek a dolgok, elkezdődik az apokalipszis. Vártam volna valami magyarázatot, hogy végül is mi és miért van, volt és lesz, de egy ponton rá kellett jönnöm, hogy erre aztán várhatok. Egyszerűen nem is tudok mást hozzáfűzni az egészhez, mert tényleg csak zajlottak események, voltak benne egész ötletes csavarok és megmozdulások, de mélyebb nyomott nem hagyott bennem a sorozat. Ez nem csak a történetre, a szereplőkre is igaz.
A főhőseink, már ha lehet őket így nevezni, elég érdekes figurák. Nem fogom őket egyenként ismertetni, külön személyiségként kezelni, mert fölösleges. Eleinte minden szereplőnek megvolt a maga kis története, azonban ahogy haladtunk előre az időben, minden amit megtudtunk róluk, a feledés homályába veszett. Talán kiemelhetném a két tinédzser karaktert, akik nagyjából korukhoz illően viselkedtek. El is fogadható az, amit tesznek, ahogy próbálják leküzdeni a félelmüket. Az ilyesmik miatt mondanám őket a sorozat fénypontjainak, de csak egészséges mértékben.
Az úgymond felnőttek azonban már egy teljesen külön történet. Tesznek érdekes dolgokat, amit a naivitás számlájára lehetne írni. Ezt bizonyos szempontból megértem, hiszen körülbelül mi is hasonló reakcióval lennénk egy ilyen helyzet kialakulása közben, legalábbis esetekben. Még azt is elfogadom, hogy pánikkeltés elkerülése végett, rohadtul nem szólnak senkinek, mondjuk a szomszédságban, szűk baráti körben, hogy hullák fognak rájuk támadni, de azért ennyire mégse kellett volna embertelenné tenni a szereplőket. Már rögtön a sorozat elején felvették azt a személyiségtípust, aminek úgy érzem később kellett volna kialakulnia.
Kiölték belőlük a létező összes emberséget, méghozzá pár rész alatt! Szemrebbenés nélkül irtják az átalakult szomszédjaikat, barátaikat, szinte már semmi sem sokkolja őket. A sorozat végére még még majdhogynem segédkeznek is abban, hogy kihaljon az emberiség. Aztán csodával határos módon, a vadidegeneket, akiket a katonaság összegyűjtött azért kiengedik, mert miért is ne. Mintha valamit kihagytak volna a történet elmesélése közben. Valahogy mindennek köszönhetően, a hőseinket ért sokkoló jelenetek sem úgy hatottak rám, ahogy kellett volna. Úgy voltam vele, hogy megérdemlik.
Azt aláírom, hogy volt pár dolog amit nem siettek el, ennél a sorozatnál ez ritka, szóval ki is emelem őket gyorsan. Rögtön az első ilyen, a holtak fokozatos megjelenése. A pilot epizódban rögtön a kezdet kezdetén találkoztunk egy "zombival". Erre csak azért volt szükség, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mit is nézünk. Ez után viszont sokszor érezhető volt a feszültség, csak találgatni lehetett, hogy mikor jelenik meg a következő halott, nem tudhattuk mikor bukkannak fel!
Szépen volt felépítve a katonaság szerepének módosulása is. A hadsereg megjelenése egyfajta biztonságot sugárzott az emberek számára. Azonban akikbe bizodalmukat fektették, azok veszik fel elsőként az erőszakos hajlamot. Úgy érzik, hogy hatalom, erő van a kezükben és ezt többször meg is mutatják. Valamilyen szempontból mindez igaz is, és szerencsénkre a készítők ki is használták ezt az elgondolást. Fokozatosan a hősökből ellenségekké nőtték ki magukat. Nem teljesen ezen akart lenni a hangsúly, de ez a része átjött a dolognak.
Már az elején mondtam, nem hagyott mély nyomot bennem a sorozat. Szomorú, mert csak egy ponton bukott meg nekem az egész, azok pedig pont a karakterek voltak. Összességében megismertünk egy családot, akik érdekesnek ígérkeztek, azonban ahogy haladtunk előre az időben, pár rész alatt erős hátra arcot vettek és eltűntek életünkből. Szinte már nem is emberként viselkedtek. Még Ricknek is több évad kellett ahhoz, hogy elismerje, nincs már a rendőr létnek, a jó embereknek jövője. Amit az eredeti sorozatban tesznek, ott érthető mit és miért kell megtenniük. Ne gyertek most azzal, hogy de ott volt idő mindent kidolgozni, mert itt végképp lett volna rá esély, hiszen csak most kezdődött el! Még csak sejteni se nagyon sejthették a szereplők, hogy mi van kialakulóban. Valljuk be ez az egész bagázs, majdhogynem képes lenne Lori Grimes és Carl kezdetleges hülyeségeit is megfejelni.
Ha pár dolgot nem siettek volna el, egy rossz szavam se lenne. Így sem mondhatom, hogy bűn rossz a Fear The Walking Dead, de van mit változtatni benne az tény, van ami úgy jó, ahogy van. Reméljük fog ez még változni. Ettől függetlenül lehetséges, hogy túl nagy volt körülötte a "hype", többek között a címe miatt is.
.jpg)
