Ki ne ismerné a világ egyik legnagyobb kedvencét, a szarkasztikus humorral, és feneketlen bendővel megáldott vörös macskát, Garfield-ot. Mikor Jim Davis megalkotta a karaktert, valószínűleg még nem is sejthette, hogy mekkora sikere lesz a szösszenetének, amit 1978. június 19-ére összedobott:
Mint mondtam is, Garfield alapjáraton egy szatirikus hangnemet üt meg a világgal szemben, ami körbe vesz minket a csípős megjegyzéseinek köszönhetően. Beszélő macskáról van szó, az tény és való, de gondoltátok volna, hogy így is valósághűbbé, emberibbé és végül is kegyetlenebbé lehet tenni ezeket a képregényeket? Nem vicc, tényleg lehetséges, csak egy dolgot kell tenni ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, ki kell venni a sztorikból Garfield-ot:
Durva nemde? Az illusztrátor, Jon Arbuckle pillanatok alatt átvált egy szerencsétlen, de szerethető figurából, egy kő keményen depresszív, és szürke hétköznapokat élő emberré. Akár azt is mondhatnánk, hogy hűen reprezentálja mindazt, amit sokan érezhetnek nap, mint nap a világban:
A történetek egyre erőteljesebbé és szomorúbbá, sőt igazából depresszívvé is válnak, ahogy folyamatosan olvassuk őket, szóval nem is csoda, hogy még Garfield alkotója, Jim Davis is azt mondhat, hogy ez kegyetlenül ötletes. Végül is nincs is annál durvább és viccesebb, mikor képünkbe tolják a valóságot.
Még posztolhatnék jó pár ilyen képregényt, de azt hiszem, hogy jobb, ha a továbbiakat magatok fedezitek fel, méghozzá a frappánsan, Garfield mínusz Garfield nevezetű weblapon! Tényleg durvák tudnak lenni az egyes képsorok, szóval készüljetek fel lelkileg a legrosszabbakra!
.jpg)
