Senki se hitte volna, hogy ez lesz az év egyik legjobb filmje. Páran el is bizonytalanodtunk a csapatban, pedig biztosra vettük, hogy idén nem érhet minket nagyobb meglepetés a novemberi Igazság Ligája filmnél, szerencsére tévedtünk. Hosszú idő óta ez az első olyan DC film, ami még a Rotten-en is megállta a helyét. Persze a premier hét még csak most van, de úgy tűnik ez tényleg egy olyan alkotás lett, amire régóta szüksége volt a világnak. Nem mellékesen az új DC intro is debütált a film elején, már ez megadta a tökéletes alaphangulatot.
A kezdetek kezdete
Amikor a Batman Superman ellenben megjelent Diana, már akkor minden szem rászegeződött, és lehetett látni, hogy ez a karakter még tartogat számunkra meglepetéseket. A Wonder Woman film épp ezért lett tökéletes. Nem akart ő semmi mást, csak bemutatni egy hős eredettörténetét, nem akart ő átvezető lenni két film között (köhöm...Thor 2) csak meg akarta mutatni nekünk, mi fán terem az amazonok ereje. Lássatok csodát, megmutatta, de még hogy!
A történet elején láthatjuk Dianat, amint ismét kezében tartja a BvS-ből megismert fotója eredeti példányát, és innen indul el minden. Megismerjük az amazonok eredetét, aztán megérkeznek a német katonák és Steve Trevor, innentől pedig egyenes út vezet afelé, hogy Diana megismerje az emberek világát. Az eleinte kissé mitikus légkört fokozatosan felváltja az új világ megismerése.
Gal Gadot, az istennő
Ehhez eddig kétség sem fért, de tény, hogy Gal Gadot olyan alakítást nyújtott, amit öröm volt nézni. Szó sincs egy gyenge, törékeny női karakterről, aki a férfiakra támaszkodik. Ő hölgyeim és uraim, egy kőkemény amazon, aki képes helytállni a legvéresebb csatákban is. Az a karakterfejlődés gyönyörűen végigvitte a filmet, és a kislányból végül igazi harcossá érett Diana.
Mikor átértek Londonba, természetesen Diana rengeteg olyan dolgot látott, tapasztalt, amit azelőtt soha. Amikor végigment az utcán, szinte kislányos bájjal csodált meg mindent, ami az útjába került. Ez a filmnek adott is egy szép átvezetést, hiszen sok lett volna, ha egyből a háború borzalmait mutatja meg neki Steve, mint ahogy azt a főhősünk folyamatosan kérte. Ehelyett csak szépen, fokozatosan tapasztalta meg a jót és rosszat egyaránt. Ez később aztán sok is lesz neki, és megtudhatjuk hogyan is értette korábbi szavait a Csodanő, miszerint:
Száz évvel ezelőtt magára hagytam az emberiséget. az a borzalmak évszázada volt.
Látványos és korhű
Elsőre nem is hittük volna, hogy ez a film ennyi meglepetéssel fog szolgálni, így jó volt látni milyen zseniális képi világgal rendelkezik. A rendező, Patty Jenkins gondoskodott róla, hogy érezhető kontraszt legyen az amazonok és az emberek világa között. Már az előzeteseken is látni lehetett, hogy a sziget csodálatos édeni birodalma után, London és a háború pokla szürke és nyomasztó lesz. Ez a kontraszt a filmet szinte mesterien szelte ketté, ugyanis onnantól kezdve, hogy Diana elhagyta Themyscirat, szinte csak akkor voltak vidámabb, színesebb jelenetek, amikor egy-két épületben jártunk.
A helyszínek olyan mesterien lettek megválasztva, ami érezhetően több részre tagolja a filmet. A háborús környezet is szépen vissza lett adva, London nyomasztó, piszkos és szürke, a front pedig olyan amilyennek egy világháborús csatának lennie kell, nem csak egy kötelező kiegészítő eleme a filmnek. A csaták energikusak és a koreográfia dicséretre méltó. Rengeteg lassítás van a harci jelenetekben, ám ez sokszor indokolt, hiszen olyan lendületesek a csaták, hogy csak így tudjuk csak igazán szemügyre venni őket.
Külön kiemelném a film második felében lévő kis "pihenőt" a fronton: a csata elcsendesült, az emberek fellélegeznek egy kicsit, este táncolnak és iszogatnak egy szerény kis falucska módjára. Az egész jelenetet belengi egy olyan atmoszféra, ami már szinte mesébe illő. látni a lassan táncoló embereket, kiszűrődik a zongorista éneke, a kisgyerek aki korábban sírt már békésen alszik az anyja karjaiban, majd elkezd esni a hó...egyszerűen gyönyörű lett.
Chirs Pine csak humorzsák?
Már a film forgatása alatt voltak olyan felvetések, hogy ez a film csak azért állja majd meg a helyét, mert Steve Trevor humora kihúzza majd ezt a DC filmet a megszokott komorságából. Nos, tévedtek. Steve olyan könnyedséggel kezeli Diana nem mindennapi tetteit, hogy sokszor még a körülötte lévők is megerősítik, miféle abszurd szituációkba keverednek. Nem veszik az elejétől kezdve véresen komolyan mindazt, amit hallanak, és ez rengeteg vicces jelenet forrása lett. Mindezek mellett viszont sose zökkent ki minket egy váratlan poén, ha egy drámai jelenet van azt nem, egyszerűen csak bemutatják, hogy a katonák is csak emberek.
A filmnek van még három kiemelkedő szereplője: a csempész, a mesterlövész és a színész, aki lyukat beszél bárki hasába. Elsőre talán nem tűnnek olyan fontosnak, ám végig olyan támogatást nyújtanak a főszereplőknek, ami elengedhetetlen, mind a történet, és a humor szempontjából. A másik talán kissé elhanyagolt mellékszereplő Etta Candy lett (aki már aranykor óta WW jó barátja). Bár ezalatt a kevés idő alatt is már jól kijöttek a Csodanővel, azért kicsit reméltem, hogy több szerepet fog kapni.
Most akkor ki is a rosszfiú?
Azt már az elején tudni lehetett, hogy Árész lesz a főgonoszunk. Ennek ellenére még itt is tudtak meglepetéssel szolgálni a készítők, de nem akarom most lelőni a poént senkinek. A harc vele olyan volt, mintha csak egy Injustice csatát láttunk volna megfilmesítve, és épp ezért volt eszméletlenül király. Szerencsére az előzeteseket is annyira jól vágták meg, hogy onnan is épp csak annyit tudtunk meg a filmről, amennyi kellett, Árészt pedig nem mutatták meg, így meglepetés maradt a filmben. Ez ritka manapság.
Doktor Méreg és Ludendorff tábornok karakteréből is csak épp annyit kapunk, amennyi a történet szempontjából kell. Mondjuk a doktor nekem nem nyerte el a tetszésemet, lehet jobban tette volna ha Diana ha kicsit jobban helyben hagyja a film végén.
Összegzés
Összességében ez egy zseniális film lett, tipikusan az, amit bármikor szívesen leül az ember és megnézi. Tökéletes eredetfilm lett belőle a végére, egyedül talán néhány apróság illett volna még bele, ami kiegészíthette volna Wonder Woman mítoszát (a ruháról sajnos semmit nem árultak el, és a karpereceknél is érdekes tény hogy azért védte ki a villámokat mert Zeusz pajzsából készítették). Mindezek fényében nyugodt szível ajánlom bárkinek, főleg azoknak, akik már régóta vártak egy kicsit felszabadultabb DC filmet. Kissé talán ironikus, hogy pont egy háborús témával sikerült ezt elérniük.
